A húgyhólyag anatómiája, topográfiája és szövettani felépítése férfiaknál és nőknél

A hólyag anatómiáját az urogenitális rendszer szerves részeként történő működés határozza meg. Ez a kiválasztó rendszer szerve üreges ovális tartály formájában, amelyben a vizeletet tárolják a későbbi kifolyással..

1.ábra

Szervi szövettan

A hólyag bélése több rétegből áll, amelyeket különböző típusú szövetek képviselnek:

  • hámszövettel bélelt nyálkahártya;
  • alátét;
  • detrusor;
  • serózus réteg.

Az urothelium egy nyálkahártya, amelyet az átmeneti hám lekerekített sejtjei alkotnak. Az érintkezők és a dezmoszómák szoros kapcsolatot biztosítanak a cellák között. A hám többrétegű. A befelé néző urothelium finom gerincekkel vagy redőkkel rendelkezik.

A hólyag kitöltésekor falai vékonyabbá válnak, a redők kiegyenesednek és a hámsejtek megnyúlnak. Ez a szerkezet megakadályozza a tartalom beszivárgását a vizeletszerv falán, és lehetővé teszi, hogy maga növelje a térfogatát. A hólyag urotheliumában lévő alveoláris tubuláris mirigyek összetételükben specifikus anyagot (glycocalyx) választanak ki, amely gátló réteget képez a hám felszínén. Védi a sejteket és szöveteket az agresszív tartalomtól - a vizelettől és a behatolt baktériumoktól. A glycocalyx termelése az ösztrogén szintjétől, a felszabadulás pedig a progeszteron hormon mennyiségétől függ..

2. kép

A nyálkahártya (tunica nyálkahártya) csak a tároló alján elhelyezkedő hólyagháromszögben képez hosszanti gerinceket. Itt az urotheliumnak nincs alatta lévő lemeze, és mozdulatlanul összeolvad az izomhártyával. A Liethodianus háromszög területén a nyálkahártyát a laphám hámsejtjei alkotják.

A háromszög csúcsát hagyományosan a húgycső nyílása veszi át, amely a hólyag üregébe kerül, és mögötte a párosított ürítőcsatornák (ureterek) nyílása korlátozza..

Az ureter nyílásai spirális elrendezésűek az izomkötegekben, és felülről az urothelium által alkotott redők borítják őket. Az ureter izomsejtjei a hólyag falán való áthaladás területén hosszirányú elrendezésűek. Az izomrostok összehúzódnak, a száj kinyílik, és a vizelet részletekben távozik a hólyagüregbe.

Szerkezeti jellemzők

A redők megakadályozzák a vizelet visszatérését az ureterbe. A hólyag háromszög szövettanilag és fiziológiailag különbözik a vizeletszerv más részeitől. Például nőknél a nyirokerek összekapcsolják a háromszöget és a méhnyakot, egyesítve őket az általános nyirokáramlásban. Ezenkívül ennek a szervnek a nyálkahártyája a férfiaknál változatlan. Mindig rétegzett átmeneti hámból áll. Lányoknál a pubertás kezdetével és a nemi hormonok termelésének megkezdésével a petefészkek a háromszög zónában az átmeneti hámot laphámrétegű hám váltja fel..

A submucosa különböző típusú sejtekkel rendelkező kötőszövetből és nagy mennyiségű sejtközi anyagból áll, amely trofikus funkciót lát el. Ezért sűrűn áthatja a vér- és nyirokerek hálózata. Vannak idegrostok is..

3. kép

A harmadik (külső) hüvely három rétegben elrendezett simaizomrostokból áll. Sőt, minden rétegben az izomrostok iránya eltérő: a külső rétegben hosszirányban, átlagosan - körben (kör alakú), a külső rétegben pedig - keverve.

Az izomhártya rostjai szorosan összefonódnak, mintegy egyetlen izomot képeznek (detrusor). Összehúzódással az izom kiüríti a vizeletet a hólyagból. A hólyag nyakában a kötőszövet által nagy kötegekre osztott myocyták körbe rendeződnek és a belső záróizom képződnek.

A hólyagpép és a detrusor kölcsönösen működnek. Tehát vizeléskor a záróizmok ellazulnak, megnyitva az utat a vizelet behatolásához a húgyutakba. Ugyanakkor a detrusor összehúzódik, és kiszorítja a vizeletet a szervből.

A szervet csak alulról és oldalról takarja hashártya. A medence belseje felé néző oldalról fasciális fedél van. Ennek megfelelően a hólyag nyújtására és összehúzódására képes szerkezete a membránok sajátos tulajdonságainak köszönhető..

Topográfiai anatómia

Topográfiailag a hólyag a szeméremcsontok és a pubis mögött helyezkedik el a kis medencében. Mivel üres, a hashártya szövetén keresztül nem tapintható, teljes a szimfízis fölé emelkedik.

Nőknél a méh teste és a hüvely a hólyag mögött helyezkedik el. A férfiaknál páros mirigyszervek vannak - szeminális vezikulák és csatornák mennek tőlük a húgycsőbe. Férfiaknál a prosztata (prosztata) a méhnyak körül helyezkedik el, és elfogja a húgycső elejét.

A vékonybél, a sigmoid és ritkábban a vastagbél hurkai a serózus réteg fala és a hólyag külső része között helyezkednek el..

Vérellátás és nyirokelvezetés

A vér áramlása a hólyag szöveteibe a belső csípő artériás érből a felső és az alsó csípő artériák mentén irányul. A nőknél a hüvely és a méh artériái részt vesznek a vérellátásban. A vénák képezik a húgyhólyag alján elhelyezkedő vizelet vénás plexust.

A nyirok a hólyagból a belső csípő nyirokcsomókba áramló ereken keresztül áramlik.

A vizelési folyamat idegi szabályozását a vegetatív idegrendszer idegei mentén zajló jelek továbbítják. A húgyhólyag falán elhelyezkedő receptoroktól a jel reflexív mentén kerül a gerincvelőbe. Az autonóm parasimpatikus beidegzést a kismedencei idegek, a szimpatikusat az alsó hypogastricus plexus végzik..

A szimpatikus rendszer ellenőrzi a hólyag kitöltését, a rendszer sejtjei a gerincvelő csigolyáinak L1-L2 szintjén lévő ganglionokban koncentrálódnak. A paraszimpatikus rendszer ellenőrzi a vizelet felszabadulását, és a gerincvelő csigolyáinak S2-S4 szintjére összpontosít..

A kiválasztást nemcsak a gerincvelő idegrendszere, hanem az agykéreg is ellenőrzi..

Az agy irányítja a vizelés tudatos szabályozását.

Hasonló

menü